Kulcsfontosságú árvízvédelmi fejlesztés zajlik a Budapest III. kerülete és Budakalász közigazgatási határát képező Barát-patak torkolatánál, amelyről lapunk legutóbb egy sajtóbejárás alkalmával tudósított, ezúttal pedig az építőipari szereplők segítségével tájékozódunk a részletekről. A KEHOP keretében megvalósuló projektre az Országos Vízügyi Főigazgatóság (konzorciumvezető) és a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (konzorciumi tag) nyerte el a támogatást.
A konzorciumvezető OVF korábban nyilvánosságra hozott adatai szerint a torkolatot és környezetét fejlesztő projekt fő célja a szélsőséges időjárási helyzetek kezelése által az árvízvédelmi biztonság növelése. A létrejövő árvízkapu alapvető feladata lesz
A tavaly márciusban elrajtolt beruházás az Aqua-General Kft. generálkivitelezésében a PM-art deco Kft. alvállalkozói részvételével zajlik, a szerkezetépítési feladatokat a CLC-Construct Kft. látja el. A vasbeton műtárgy valamennyi zsaluzási feladatának tervezését, zsaluanyagok szállítását a MEVA Zsalurendszerek Zrt. végezte el.
A beruházás fő elemeként egy kétnyílású árvízvédelmi torkolati műtárgy épül meg. Ez az árvízkapu árvíz esetén kizárja a Duna vizét a patak medréből (nem engedi azt visszaduzzadni), ezzel egy időben – a zárt zsilip felett – a patak vizének átemelését is biztosítja a folyóba, a beépített szivattyúk által. Az árvízkapu a mértékadó árvízszint (MÁSZ) felett 1,5 méterrel épül ki.
A projekt kapcsolatot teremt a budakalászi és a pünkösdfürdői árvízvédelmi védvonalak között, a Budakalászi- és a Csillaghegyi-öblözet egységes védelme érdekében.
A projekthez tartozó főbb elemek a torkolati műtárgy megépítésén túl:
A projekt építőipari részleteiről a lapunk a MEVA Zsalurendszerek Zrt., valamint a CLC-Construct Kft. szakembereitől tájékozódott.
Az előbbi cég beszámolója azt emelte ki, hogy a négy egységből felépülő műtárgy projektjében – amelyből a középső műtárgyrész képezi az építmény szívét – a legnagyobb kihívást a nem megszokott építési mód, a vasbeton szerkezet geometriája és a szerkezetek mérete jelenti.
„Különös figyelmet kell szentelni a betontechnológiára és az építés közbeni technológiák betartására” –hangsúlyozta Oberrecht Kálmán, a MEVA Zrt. mérnök szaktanácsadó kollégája.
A MEVA Zrt. összegzése alapján a projektben felhasznált zsalurendszerek az alábbiak voltak:
A műtárgy szerkezeteire a háromdimenziós zsaluzási terveket Kecskeméti Gábor, a MEVA Zrt. technológus mérnöke készítette el REVIT 3D tervezőprogrammal.
A MEVA Zrt. beszámolója mindezeken túl a projekt szereplői közötti jó kapcsolat fontosságát emelte ki: „Összességében jól vizsgázott a MEVA Zrt. tervező csapata a CLC-Construct Kft. szakembereivel kiváló együttműködésben.”
A CLC-Construct Kft. részéről nyilatkozó Jambrik Bencétől megtudtuk, a szerkezetépítő vállalat tavaly augusztus elején kezdte el a darualap építését és a szerelőbetonozást. „Feladatunk a négy alegységből összeálló, komplett műtárgy szerkezetépítése, továbbá a meglévő pünkösdfürdői árvízvédelmi védvonalba bekötő szárnyfalak megépítése” – árulta el a projektvezető. Hozzátette, a munkák során tudnak meríteni a korábbi tapasztalataikból, miután a váci szennyvíztisztító telep fejlesztésénél is építettek már hasonló műtárgyakat.
A projekt legfőbb elemeire kitérve úgy fogalmazott: a vasbeton-szerkezet geometriája és méretei miatt folyamatos kihívásokkal álltak szemben. A MEVA Zrt. által adott információkat megerősítve Jambrik Bence is a nem megszokott építési mód kihívásait emelte ki.
„A munkák során hangsúlyosan kellett kezelnünk a technológiák tartását és a munkahézag képzését, hogy a szerkezet vízzárósága garantált legyen.”
További érdekességként jelölte meg a projektvezető a közbenső födém alatti falak készítését. „Ezek bonyolult geometriáját sok, a helyszínen gyártott kizárással, betéttel és speciális zsalurendszerekkel tudjuk megoldani. Emellett a 6-8 méter magas falak állóvasait toldás nélkül kellett beszerelnünk, így a falakat szimpla zsaluzattal, munkaállványról tudtuk építeni.”
Extra körülményt teremt a beruházásban, hogy a műtárgy a patak medrében épül szádlemezes munkatér határolással: „Emiatt az építkezés nehezen megközelíthető, és folyamatos organizálást igényel” – mutatott rá. „Továbbá kihívást jelent a műtárgy víztartási próbája, ugyanis az alsó vízterekben különböző ütemekben kell a traktusokat tesztelni, miközben a felső szinteken folyik a szerkezetépítés.”
Jambrik Bence végezetül a projekt állásáról beszámolva elmondta, az alaplemezek megépültek, a közbenső födémlemez bebetonozása, továbbá a magas terelőfalak nagy része is elkészült. „Hátra van még a földszinti falak egy részének kivitelezése, valamint a zárófödém és a hidak építése. Emellett elkezdődött a műtárgy víztartási próbája is” – zárta szavait a szakember.
Forrás: https://magyarepitok.hu/vizgazdalkodas/2023/03/kulonleges-kihivasok-menten-halad-elore-a-fovarosi-agglomeracio-arvizvedelmi-projektje